2008. június 30., hétfő

Szombaton „csak” lilahagyma lekvár

Az úgy történt, hogy Krisztának volt egy vagány kijelentése-elege van a főzőcskézésből, mert túl sok időt vesz igénybe, ráérünk még háziasszonyoskodni meg alkotni ha majd férjhez megyünk és lesz saját családunk!

Mivel azon a 7végén megint sokat konyháskodtam (inklúding 2x takarítás & soksok mosogatás), meg utána számoltam időben/pénzben, hogy mibe is került ez nekem...szóval lelkesen csatlakoztam az indítványhoz.


Igen, sarokba a köténnyel.

Igen, lakat a konyhára.

Igen, nincs több bolti várakozás.


..persze nekem könnyű dolgom volt. Annyit főztem a 7végén, hogy egész hétre elegendő ebéd-vacsora-minden spájzolódott a hűtőben, nem is voltam rákényszerülve, hogy konyhát lássak.

ÁmDE....már kedd után viszketni kezdett a kezem. Plusz napi rutinnal lestem a kedvenc blogjaimat és facsarodott a szívem, hogy eztisaztis kipróbálnám...de a fogadalom, a paktum!! Csak nem szeghetem meg...vagy mégis?


Csütörtökön feladtam az ’önmarcangolást’.

Bevallom: Sütő Klára vagyok. És főzés-addiktíviában szenvedek, amolyan gasztronauta módon (ez is csak egy korszak-nyugtatgatom magam).

Össze is gyűjtöttem sebtében 6-7 ötletet, amelyeknek a nagy része részben, kisebbnagyobb kudarcokkal és tanulságokkal megvalósult.


Szombaton úgy indultam, hogy képviselőfánkot akarok készíteni. A tészta pofon egyszerűnek tűnt, ezért bátran belevágtam. Közben hasznosítani akartam a régebbi zöldségféléket, ezért párhuzamosan elkezdtem egy adag zöldséges lazagne-t és a furcsának hangzó lilahagyma lekvárhoz is megtisztítottam a hagymákat.

Nos, ha értékelést kellene készítenem ezzel a 7végével kapcs, akkor egyértelműen a szombati nap nem a fakanál csillagkép hatáskörében tartózkodott, mert a képviselőfánk tésztája úgy, ahogy kell-összeesett, lapos kis csomók lettek belőle (azért ezt nem nevezem teljesen kudarcnak, mert a sütőnk tökéletlensége nem az én hibám). A zöldséges lazzagne-nál pedig túl sok besamelt tettem a zöldséges ragúhoz, amitől kicsit nehézkessé vált.

Így maradt a lilahagyma lekvár, mint gasztro-siker, mert az tényleg finom lett. Csak hús nem volt hozzá. De a képviselő-lepényekkel lecsúszott egy adag.



Elkészítés:

4 fej lilahagymát karikára vágtam, 2 evőkanál mézben kicsit karamellizáltam, sóztam/borsoztam, majd hozzá öntöttem 1-2 dl száraz fehérbort és 2 ek balzsamecetet. Ezután csak puhára kellett párolni/sütni (ha a hozzáadott bor kevés, lehet még pótolni), frissen sült húsokhoz nagyon jól illik köretként.

Nincsenek megjegyzések: