Paprikás hangulatban

’Kísérleti konyha tapasztalatok’ címszóval is kezdhettem volna ezt a bejegyzés, mert a töltött paprika intuitív feladatnak bizonyult. Ezzel kapcsolatban volt már néhány szösszenetnyi próbálkozásom: először a jól ismert magyarosh rizzsel töltött-paradicsomlébe fullasztott verzió (amin annyit korrigáltam, hogy hús helyett gombát raktam bele, a rizst pedig brutálisan befűszereztem zöldfélékkel....sajnos a paradicsomlé mindent hatástalanított). Aztán következő alkalommal a parlagon heverő paprikáimat félbe vágtam és riccottával meg miegymással töltöttem (messze elkerülve a kaprot, mert az nem szeretem)..a sonkás-gombás verzió elég jó lett, de a tuti befutó egyértelműen a camembertes-zöld olivabogyós volt. Talán azért, mert egy ideje nagyon rá vagyok kattanva a zöld olívára...vagy azért, mert rájöttem-imááádom a camembertet sütve. Ideje volt, hogy ez a kettő párosuljon.

Tegnap megint paprikás hangulatban voltam. Tudniillik volt egy fél adag leveles tésztám, amit erre szerettem volna felhasználni, de végül vettem egy fél kiló zsírszegény túrót és túrós-barackos hajókat gyártottam. Mivel elég volt a fele, a másikból töltött paprikát készítettem (persze ez az akció már rég el volt tervezve, mert az üveg olíva már a hűtőben várakozott).

Az olívás túrókrémet úgy készítem, hogy mondjuk 10-15 dk túróba keverek egy kevés sót és frissen őrölt borsot, 1-2 ek mustárt, kevés bazsalikomecetet és 8-10 szem olívabogyót. Belesimítom a félbe vágott és kimagozott paprikába és szeletelek rá camembert sajtot (a túrókrémet nem kell púposan rakni, mert akkor a sajt lefolyik róla). Biztosan lehet még fokozni az ízélményt, de nekem ennyi is elég, hogy levegyen a lábamról!

Ki akartam próbálni egy új variációt is, ezért készítettem egy pestósat is: összekevertem 2-3 kanál túrót a megmaradt kevéske pestómmal, szórtam bele bazsalikomot, majd szeleteltem rá néhány szelet paradicsomot és ementáli sajtot.

Mint utólag kiderült, a pestós változat nem tudott felnőni a feladathoz. Nem ízlett, hiába képzeltem azt, hogy fincsi lehet.

De az olívás..a maga egyszerű nemességében újra elvarázsolt.

Plusz, felírok 6000 piros pontot a margójára, mert a nagy hőségre való tekintettel ma hidegen ettem, egyenese a hűtőből..és nagyon finom és frissítő volt úgyis. Könnyű nyári ebéd vagy akármi. Bármikor.