A répa mennybemenetele

Ha ijesztgetni akarod gasztronómiailag konzervatív vendégeidet, kínáld meg őket répás muffinnal, vagy mondd, hogy jöjjenek át egy délutáni teára, sütöttél egy kis répatortát :)

Persze az igazság az, mint már jó ideje tudjuk, hogy a répás sütemények igenigen fincsik tudnak lenni, pedig ki gondolná erről a jelentéktelennek tűnő leveszöldségről...

A velük való ismerkedés még a reform-korszakom legelejére tehető, amikor puszta kíváncsiságból terveztem kipróbálni a répatortát, majd jött ugye az egyesült királyság-béli vizit, ahol végleg beleszerettem. A varázslat, amit a répa tesz az, hogy könnyűvé és lédússá teszi a tésztát, és a dióval vagy magvakkal nagyon izgi párosítást alkot.
(A teljes igazsághoz tartozik, hogy rossz répatortát is ettem még nagyonrég egy barátnőmnél, aki bizonnyal félreolvasta a receptet és kocka alakú főtt répák voltak a tésztában).

Szóval, jött Jersey és a megvilágosodás, aztán pedig a Nagy Kipróbálás Korszaka.
Az első répatorta fergeteges lett. Narancsos mascarpone-krémmel a tetején. De annak a receptjét elvesztettem. Vagyis eltűnt a sok újságkivágás között.
Aztán jött a második répatorta, ami nem lett különösebben jó, nehézre sikerült.
Aztán jött egy harmadik, ez már elég jó ahhoz, hogy idetegyem:

4 egész tojás
1,5 bögre liszt
1 bögre étolaj
1,5 bögre cukor
2 csomag sütőpor
2 csomag vaníliás cukor
2 teáskanál fahéj
1 teáskanál só
10-15 dkg dió, mandula vagy mogyoró összetörve, esetleg darálva (darabosan jobb)
10 dkg mazsola (előzőleg beáztatva, mondjuk egy kis rumba)
50 dkg sárgarépa (kislyukú reszelőn lereszelve - egy egy kicsit macera, de megéri)

A lisztet, sót, fahéjat, sütőport összekeverjük. A tojásokat, olajat, cukrot, vaníliás cukrot összeturmixoljuk (vagy keverőgéppel jól összekeverjük). A lisztes és a tojásos keveréket fakanállal egybekeverjük. A masszába belekeverjük a diót, mazsolát és reszelt répát. Az egészet kiolajozott, morzsával kiszórt tortaformába öntjük.
175 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és kb. 50-55 percig sütjük. Akkor jó, ha a tetejét megnyomva rugalmasnak tűnik a tészta.

Aztán találtam egy hasonlót, mint az első szerelem, azóta azt ajánlgatom mindenkinek, de én magam még nem süttöttem meg (mindenesetre nem Philadelphia sajttal, hanem mascarponéval csinálnám).

Ha pedig nem akarod megsütni, csak megkóstolni, a városban a legfinomabbat a Cafe Factoryban, a Kiskőlevesben és a Corvinus egyetem új épületének büféjében lehet kapni.

Mindezekkel párhuzamosan pedig próbálgattam mindenféle répás muffin recepteket.
Ezek közül az alábbi lett a győztes:

2 bögre liszt,
2 teáskanál szódabikarbóna,
2 teáskanál fahéj
pici só
1/4 bögre kókuszreszelék
1/2 bögre darált diót v. mandula
1/2 bögre mazsola
1 és 1/4 bögre cukor (barnával jobb)
1 bögre olaj
3 egész tojás
1 csomag vaníliás cukor vagy vaníliarúd
2 db közepes reszelt répa

A lisztet, a szódabikarbónával, fahéjjal és pici sóval összekeverünk, majd beleteszünk a kókuszreszeléket, a darált diót v. mandulát a mazsolát.
Egy másik tálban jól kikeverünk: cukrot, olajat, tojást és vaniliás cukrot. A két anyagot összekeverjük és végül mehet bele a reszelt répa.

Fontos azért elmondani, hogy kis háztartásunk mérleghiánya szempontjából a bögrés receptek a preferáltak általában, valamint hogy én az olajjal készült muffinokat szeretem, továbbá a nagyon egyszerű volta is számít ennek a receptnek.
A kókuszreszelék nekem néha már túlzás, Klára szereti.

Ja igen: félkész állapotban is csúnya...