A tonhalas penne tulajdonképpen öcsém által szivárgott a családba: evett valahol, elmesélte, aztán addig kísérleteztünk az elkészítésével, míg egészen fincsi lett a végeredmény.
1 kisebb fej hagymát apróra vágva piríts meg olivaolajon, amikor már üveges, akkor boríts rá egy doboz szendvics-tonhal-konzervet (az, amiben már eleve darabokban van a hal, nem kell pluszban összetörögetni) úgy, hogy annak előtte gondosan lecsöpögtetted a levét (minél kevesebb olaj maradjon benne, én ki szoktam egy szűrőn nyomkodni).
A halat is egy kicsit pirítgasd meg az olajos hagymán, kicsit megfűszerezve kakukkfűvel, esetleg kerülhet bele egy bazsalikomos fűszerkocska.
Amíg ez pirul, készítsd elő a besamell-mártást (ez az, aminek az arányait én pl soha nem találom el, de sebaj): kb. 4 dg vajat (1 nagy evőkanál) olvassz meg lassú tűzön és keverj bele 1,5 - 2 evőkanál lisztet. Ezt kevergesd szintén lassú tűzön fehéredésig, akkor öntsd föl lassacskán kevergetve 2,5 dl langyos tejjel (itt vigyázni kell, hogy össze ne csomósodjon). Sózd meg ízlés szerint, kerüljön bele egy csipet szerecsendió, majd főzd még addig, míg krémszerűvé sűrűsödik.
Ekkor öntsd rá a megpirított halra, majd még jöhet hozzá 1 kis doboz főzőtejszín (ez azt hiszem, 1,2 dl, de zacskós habtejszín is jó, és igazából annyit teszel hozzá, amennyire tejszínesre szeretnéd). Egy marék apróra vágott petrezselyem kimondottan jót tesz neki így a végén hozzáadva.
Összekeverve a kifőtt pennével, már tálalható is, de még finomabb, ha egy tűzálló tálban, reszelt sajttal a tetején egy kicsit megsütögeted tálalás előtt (ebben az esetben kicsit több szósz kell az adott mennyiségnyi tésztára, mert sülés közben felissza).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése