2008. július 3., csütörtök

Csirkés csónak a Rio Grandén


Néha sajnálom, hogy a képzelet és a lelkesedés nem garantálja a recept sikerét...pedig ilyen hozzávalókkal szakácskönyvet is tudnék írni (tégy bele 2 csöppentnyi mosoly aromát és 3 levél lelkes kurjantást), sőőőőt, valamilyen módon koncentrálnám ezeket az újszerű ALAPanyagokat és beindítanám saját műhelyemet-eeeeezt vegyenek, 2 uncia 100%-os 'szívem_soha_nem_ettem_ilyen_jót üdvrivalgás' koncentrátum most bevezető áron..

Az élet viszont nem így működik. Hmhm...

Sebaj, nem csüggedünk. Akkor sem, amikor az itt talált tortilla recept nem egészen úgy sült meg, mint ahogy szerettük volna. Meg ragadt a tésztája, mint a nyű. Meg küllemre sem volt olyan kívánatos, mint Fűszeres Eszternél...de optimista lévén levontam a konzekvenciát-ezen a téren még fejlődni kell, tehát lesz még néhány köröm a tortillával, ez tuti!
Azt viszont gyakorlat híján is gondolhattam volna, hogy a tésztát frissen-melegen kell betekerinteni, lehetőleg nem túl sok hozzávalóval, így a helyes roládok helyett bazi nagy tutajokat kaptam, amiből folyamatosan potyogtak ki a kukoricaszemek.
Azért finom volt.
És még maradt is, amit holnap tonhallal töltök meg.

A tortilla tésztáját ugyanúgy készítettem, mint a Fűszer és lélek blogon olvasható (bár nekem csak teljes kiőrlésű lisztem volt otthon, meg mérlegem sincs, ezért kanalaztam és megérzésre hagyatkoztam).
A húst pedig sóval-frissen őrölt borssal-fokhagymával fűszereztem és sütöttem. Nagyon kellemes volt az aromája, csöpögött is a nyálam a serpenyő mellett.
Zöldségként meg bármi mehet bele..ez-szerencsére-megint egy amolyan kreatív kaja, amit sok féle módon lehet variálni...

Madártávlatból (itt látszik, hogy milyen csúnyán elrontottam a tortillát..összetöredezett szegénykém)

Nincsenek megjegyzések: